Ormányos medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Természetvédelmi státusz

Nem fenyegetett

Az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koáti (Nasua nasua) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

Dél-Amerikában, Kolumbiától és Venezuelától délre egészen Uruguayig és Észak-Argentínáig honos. Mindenféle erdőben megtalálható, az őserdőtől a folyami erdőkön át a hegyi erdőkig, egészen 2500 méteres magasságig. Elterjedtsége miatt nem védett.

A kutatók nem értenek egyet abban, hogy az Andoktól nyugatra fellelhető-e.[1] Nyugat-Ecuadorban és Észak- és Nyugat-Kolumbiában már biztos fellelhető.[2][3] Dél-Amerikában a fehérorrú koatival csak Északnyugat-Kolumbia távoli csücskében találkozhatnak.[2][3] Az ormányos medve elterjedési területe átfedhet a kis ormányosmedvével, habár ez utóbbi inkább magasabb helyeken él, mint az ormányos medve.[4]

Megjelenése

41-67 centiméter hosszú, ehhez jön még 32-70 centiméteres farka. Testtömege 2-7,2 kilogramm között változhat.Szőrzete a vörösesbarnától a szürke színig terjedően elég változatos, és a farkán sem mindig láthatók jól a gyűrűk.[5] Hasa világos színű. Rövid, erős lábai feketék, farka feketén gyűrűzött. Feje hosszúkás, fülei rövidek és kerekek. Nagyon jellemző bélyege - amiről a nevét is kapta - hosszú, mozgékony orra, amivel a talajon táplálékot keres. Orra körül fehér szín figyelhető meg, ez azonban nem annyira kiterjedt, mint rokonánál, a fehérorrú koatinál.[5] Ennek az állatnak 40 darab foga van;

Életmódja

A mosómedve (Procyon lotor) közeli rokona, életmódja azonban különbözik tőle. Leginkább az erdős területeket lakja,[6] egyaránt ügyesen mozog a fákon és a talajon,[7] és a vízben is jól úszik. Farka a fákon az egyensúlyozást segíti, a földön kinyújtva hordja. Kedveli az erdőszéleket is, és a másodlagos erdőket is elfogadja. 2500 méter magasságig él. Az emberi településeket is felkeresi, gyakran guberál a szemétlerakó helyeken.

Többnyire nappal, néha éjszaka is aktív, ilyenkor folyamatosan keres, kutat és szimatol táplálék után. Többnyire a talajon mozog, de az estét inkább fákon tölti.[7] A nőstények inkább növényevők, a nagyobb hímek azonban - főleg rágcsálókra - vadásznak is. Kedveli a bogyókat, gyümölcsöket, gombákat, az állatok közül a skorpiót és a mérges százlábút is elkapja, de a dögöt sem veti meg.[7] A gyümölcsökért a fák tetejére is felmászik, és zsákmányát szimatolva, kövek alatt is keresi.[7]

A nőstények és utódaik 10-20 fős, szigorú hierarchiájú csapatokban élnek,[6][7] a hímek azonban a szaporodási időszak kivételével magányosak.[6] A területük átmérője általában 1 km, és gyakran átfedők.[6] A hímek szintén területtartók, és hevesen védelmezik territóriumukat egymással szemben. A nőstények között rendkívül szoros kapcsolatok, barátságok alakulhatnak ki; a majmokhoz hasonlóan kurkásszák is egymást. Eltérő viselkedésük miatt a hímeket sokáig külön fajnak tekintették.[6]

A csapatok tagjai vinnyogó hangokkal jelzik jelenlétüket. A vészjelzés hangos ugatásokból és csettintésekből áll.[7] Elhangzásakor lemásznak a fákról, és szétszóródva menekülnek.[7] Ragadozói óriáskígyók, ragadozó madarak, rókák, kutyák, és nagymacskák, mint a jaguár, a puma vagy a jaguarundi. Mivel néha betör a tyúkólakba, ezért az emberek is vadásszák.

Szaporodása

A párzási időszak februártól márciusig tart, ekkor a legközelebbi domináns hím a nőstények kegyeit keresve csatlakozik a csapathoz. A hím alávetettként viselkedik, mire a nőstények megengedik, hogy párosodjon velük. A párzás után azonban a nőstények elkergetik a hódítót. A hímet később sem engedik közel, már csak azért sem, mert veszélyezteti a kölyköket. A nőstények több hímmel is hajlandók párzani.[6] Átlagosan 74-77 napnyi vemhesség után egy különálló fára rakott fészekben 1-7 kölyköt ellik, a csoport többi tagjától távol.[6][7] A fejletlenül, mindössze 150 grammal születő vak kölyköket négy hónapos korukban választja el anyjuk. Öt-hat hét múlva, mikor a kölykök már képesek elég ügyesen mozogni, újra csatlakoznak a csapathozA fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.[ A természetben általában 7-8 évig él, állatkertben akár 17 évig is

Az ormányos medvét könnyen lehet szelídíteni, az őslakosok régóta tartják házi kedvencként.